2013. április 16., kedd

1.rész Ideje vadászni

Sokan nem hinnék,de léteznek vámpírok...a szülők persze ezt teljes mértékben nem hiszik el...a gyerekek talán-talán....de léteznek.Csak nem fedjük fel a kilétünket,mert nem szeretnénk.Annak következményei lennének....
Most itt ülök az iskolapadban.És hallgatom a tanár dumáját....
-Köszönöm ezt a csodás egy évet.-mondta.Én lehajtottam a fejem.-Khm...Jade nem kéne figyelned?
-De...-.-
-Akkor figyelj.
-Remélem mindenkinek boldog nyara lesz.Jó pihenést!:)-mondta a tanár és kicsengettek.
-Jade...megyünk együtt?-kérdezte tőlem Cameron.
-Bocsi,de nem szeretnék.
-Értem...legalább eljössz velem a menzára?
-Bocs,de most nem itt fogok enni.-mondtam.Oké....nem vagyok olyan kis "édébédi,cuki kis vámpír",de az istenért is vámpír vagyok!._. Amúgy is...emberi táplálék.Én attól éhes maradok....barátaim nincsenek..különcnek tartanak.Amúgy sem érdekelnek.Miniszoknya,pink,smink...stb. pont ezeket utálom.A kedvenc színem a fekete...
-Olyan szép kék szemed van.-mondta Cameron....valójában piros,de kontak lencse.Nem szabad,hogy lássák milyen színű a szemem valójában.
-Köszi,de mennem kell.-mondtam sietve.Belebotlottam az egyik lányba.
-Nem tudsz vigyázni?-kérdezte.Tiszta alapozó,smink...pink felső és szoknya egyaránt.
-És te nem tudsz kevesebb sminket feltenni,és kevesebb rózsaszínt hordani?:D
-Ahh...-mondta,majd elhúzott.A szekrényemhez mentem.Kinyitottam,kivettem a táskám és elpakoltam mindent,kimentem a suli elé és gyorsan "elfutottam".Magyarul hiper-szuper gyorsan:'D
Hazaértem.
-Kislányom te vagy az?
-Nem vagyok kislány!
-Rendben.-jött le anya.Nem tudja,hogy vámpír vagyok.Amúgy se hinne nekem.Lejött a bátyám Cris.Ő tudja,hogy vámpír vagyok,de nem hisz nekem.Anya elment a konyhába én meg Cris-sel maradtam.
-Vámpír duma?:'D
-Fogd be.-mondtam,majd a falnak nyomtam.Látta,hogy milyen gyors vagyok és erős.Nem bánom.Merjen anyának egy szót szólni.Úgy sem hinné el szóval...mindegy.
-Te...te vámpír vagy!!-ordította mire anyu kijött.Én már nem voltam Cris mellett.
-Ne viccelődj Cris!
-Anyu elmehetek?
-Hová?
-Fagyizni,sétálni...stb.
-Persze.-mondta,majd kimentem.Pénz volt nálam,de nem vagyok az a vásárolgatós fajta...berohantam a közeli erdőbe.Kellett valami kaja.Megkajáltam,majd a messzi erdőbe mentem.Neki futottam valakinek.
-Áu!-mondtam,persze elestem.Egy fiúnak mentem neki...szeme vérpiros volt.
-Ugye nem halandó vagy?-kérdezte tőlem ijedten.
-De!!De az vagyok:'D-mondtam,majd levettem a kontaklencsét.Csak nézett.
-Jössz Harry?-kérdezte egy másik fiú,majd engem nézett.
-Őőő...szia?
-Ja!Szia!:)
-Jade vagyok.-mutatkoztam be nekik.
-Én Zayn vagyok ő pedig Harry.
-Aha.
-Látom vámpír vagy.
-Örülök neki,hogy észrevetted.-mondtam,mire lépteket hallottam.Megfordultam.Egy szomorú szegény kislányt pillantottam meg.Zayn vigyorgott.
-Nem bántod!-kiabáltam,majd odamentem hozzá.
-Mi a baj?
-Eltévedtem.-mondta sírva.
-Semmi baj,segítek neked.-mondtam.-De ígérd meg,hogy becsukod a szemed.-mondtam,mire becsukta.Kezemet a szeme elé tettem,majd a szüleihez futottam.Nem láttak mivel háttal álltak nekem.
-Jó napot!-köszöntem mire megijedtek.-Maguké ez az aranyos kislány?-kérdeztem mosolyogva tőlük.De nem néztem a szemükbe.Ne lássák,hogy piros.
-Igen.-mondták,majd megölelték.
-Akkor én megyek.
-Köszönjük!-mondták,majd elsétáltam.Majd láttam,hogy elmennek ezért visszamentem oda ahol voltam.A fiúk még mindig ott álltak,csak most öten.
-Öm...kik vagytok?
-Ő Liam,ő Louis,ő pedig Niall.-mutatott Harry a fiúkra.
-Aha..Én Jade vagyok.-álltunk és lestünk.Meguntam.Beszélgetést akartam kezdeményezni,de megcsörrent a telóm.
-Halló?
-Szia kislányom.Mikor jössz haza?
-Komolyan.Hányszor mondjam el?Nem vagyok kislány.És miért is?
-Azért,mert nem akarom,hogy bajod essen.
-Nem fog,nyugi.Szia!
-Szia...de...
-Szia!-köszöntem el,majd letettem.
(Ez volt az 1. rész.Nem valami érdekes tudom,de egy kis bemutató.
)

Bemutatkozás

Szisztok!
Jade Rayman vagyok.Vámpír vagyok,ahogy a blog címéből is jól kivehetitek.
A történet rólam és a One Direction-ról szól.Többet nem árulok el:D
Jó olvasást;) ma hozom az 1. részt:)